summaryrefslogtreecommitdiff
path: root/macros/latex/contrib/huaz/huaz.tex
blob: 4b178dbb44b02a4e94f0a56973cf17a51ca3ab85 (plain)
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150
151
152
153
154
155
156
157
158
159
160
161
162
163
164
165
166
167
168
169
170
171
172
173
174
175
176
177
178
179
180
181
182
183
184
185
186
187
188
189
190
191
192
193
194
195
196
197
198
199
200
201
202
203
204
205
206
207
208
209
210
211
212
213
214
215
216
217
218
219
220
221
222
223
224
225
226
227
228
229
230
231
232
233
234
235
236
237
238
239
240
241
242
243
244
245
246
247
248
249
250
251
252
253
254
255
256
257
258
259
260
261
262
263
264
265
266
267
268
269
270
271
272
273
274
275
276
277
278
279
280
281
282
283
284
285
286
287
288
289
290
291
292
293
294
295
296
297
298
299
300
301
302
303
304
305
306
307
308
309
310
311
312
313
314
315
316
317
318
319
320
321
322
323
324
325
326
327
328
329
330
331
332
333
334
335
336
337
338
339
340
341
342
343
344
345
346
347
348
349
350
351
352
353
354
355
356
357
358
359
360
361
362
363
364
365
366
367
368
369
370
371
372
373
374
375
376
377
378
379
380
381
382
383
384
385
386
387
388
389
390
391
392
393
394
395
396
397
398
399
400
401
402
403
404
405
406
407
408
409
410
411
412
413
414
415
416
417
418
419
420
421
422
423
424
425
426
427
428
429
430
431
432
433
434
435
436
437
438
439
440
441
442
443
444
445
446
447
448
449
450
451
452
453
454
455
456
457
458
459
460
461
462
463
464
465
466
467
468
469
470
471
472
473
474
475
476
477
478
479
480
481
482
483
484
485
486
487
488
489
490
491
492
493
494
495
496
497
498
499
500
501
502
503
504
505
506
507
508
509
510
511
512
513
514
515
516
517
518
519
520
521
522
523
524
525
526
527
528
529
530
531
532
533
534
535
536
537
538
539
540
541
542
543
544
545
546
547
548
549
550
551
552
553
554
555
556
557
558
559
560
561
562
563
564
565
566
567
568
569
570
571
572
573
574
575
576
577
578
579
580
581
582
583
584
585
586
587
588
589
590
591
592
593
594
595
596
597
598
599
600
601
602
603
604
605
606
607
608
609
610
611
612
613
614
615
616
617
618
619
620
621
622
623
624
625
626
627
628
629
630
631
632
633
634
635
636
637
638
639
640
641
642
643
644
645
646
647
648
649
650
651
652
653
654
655
656
657
658
659
660
661
662
663
664
665
666
667
668
669
670
671
672
673
674
675
676
677
678
679
680
681
682
683
684
685
686
687
688
689
690
691
692
693
694
695
696
697
698
699
700
701
702
703
704
705
706
707
708
709
710
711
712
713
714
715
716
717
718
719
720
721
722
723
724
725
726
727
728
729
730
731
732
733
734
735
736
737
738
739
740
741
742
743
744
745
746
747
748
749
750
751
752
753
754
755
756
757
758
759
760
761
762
763
764
765
766
767
768
769
770
771
772
773
774
775
776
777
778
779
780
781
782
783
784
785
786
787
788
789
790
791
792
793
794
795
796
797
798
799
800
801
802
803
804
805
806
807
808
809
810
811
812
813
814
815
816
817
818
819
820
821
822
823
824
825
826
827
828
829
830
831
832
833
834
835
836
837
838
839
840
841
842
843
844
845
846
847
848
849
850
851
852
853
854
855
856
857
858
859
860
861
862
863
864
865
866
867
868
869
870
871
872
873
874
875
876
877
878
879
880
881
882
883
884
885
886
887
888
889
890
891
892
893
894
895
896
897
898
899
900
901
902
903
904
905
906
907
908
909
910
911
912
913
914
915
916
917
918
919
920
921
922
923
924
925
926
927
%%
%% `huaz.tex' documentation of the huaz package
%%
%% Copyright 2022-2024 by Tibor Tómács
%%
%% This work may be distributed and/or modified under the
%% conditions of the LaTeX Project Public License, either version 1.3
%% of this license or (at your option) any later version.
%% The latest version of this license is in
%%   http://www.latex-project.org/lppl.txt
%% and version 1.3 or later is part of all distributions of LaTeX
%% version 2005/12/01 or later.
%%
%% This work has the LPPL maintenance status `maintained'.
%%
%% The Current Maintainer of this work is Tibor Tómács.
%%
\documentclass[12pt]{article}
\usepackage[a4paper,top=1in,bottom=1in]{geometry}
\usepackage{listings,xcolor,lmodern,xurl,multicol}
\usepackage[T1]{fontenc}
\PassOptionsToPackage{
  defaults=hu-min,
  labelitems=unchanged,
  }{magyar.ldf}
\usepackage[english,magyar]{babel}
\usepackage[
  pdfstartview=FitH,
  colorlinks,
  allcolors=purple,
  bookmarksnumbered,
  bookmarksopen,
  ]{hyperref}
\usepackage{upquote}

\setlength{\parindent}{0pt}
\setlength{\parskip}{6pt}

\def\codefont{\usefont{T1}{pcrs}{m}{n}}

\lstset{literate={<}{{$\langle$}}1{>}{{$\rangle$}}1
  {ű}{{\H u}}1{ö}{{\"o}}1{ő}{{\H o}}1{ü}{{\"u}}1
  {ó}{{\'o}}1{é}{{\'e}}1{á}{{\'a}}1{í}{{\'i}}1}

\lstnewenvironment{examplelst}{%
  \lstset{
    aboveskip=\bigskipamount,
    basicstyle=\color{blue!70!black}\small\codefont,
    backgroundcolor=\color{black!3},
    rulecolor=\color{black!15},
    frame=trbl,
    framesep=5pt,
    columns=fullflexible,
    xleftmargin=5.4pt,
    xrightmargin=5.4pt, 
    keepspaces}}{}

\newcommand{\huazcmd}{\hspace*{-15mm}%
  \lstinline[
    delim={[is][\color{teal}\normalfont\small\sffamily]{!}{!}},
    basicstyle=\color{magenta}\normalfont\small\codefont,
    columns=fullflexible,
    keepspaces]}

\newcommand{\code}{%
  \lstinline[
    delim={[is][\color{teal}\normalfont\small\sffamily]{!}{!}},
    basicstyle=\normalfont\small\codefont,
    columns=fullflexible,
    keepspaces]}

\makeatletter
\def\@oddfoot{\hfill\textsf{\color{gray}\thepage}\hfill}
\def\@evenfoot{\@oddfoot}
\def\ps@plain{\def\@oddfoot{\hfill\textsf{\color{gray}\thepage}\hfill}}
\makeatother

\definecolor{hured}{RGB}{207,36,54}
\definecolor{hugreen}{RGB}{69,113,79}
\usepackage{contour}
\def\huazlogo{%
  {\contourlength{.8pt}\Huge
  \sbox0{\contour{black!30}{\Huge\bfseries\sffamily\color{white}HUAZ}}%
  \mbox{}%
  \lower-\dimeval{2\ht0/3}%
  \rlap{{\color{hured}\rule{\wd0}{\dimeval{\ht0/3}}}}%
  {\color{hugreen}\rule{\wd0}{\dimeval{\ht0/3}}}%
  \llap{\usebox0}}}

\def\huaz{\textbf{\sffamily hu\itshape\color{gray}az}}

\def\labelenumi{\textbf{\theenumi.}}

\def\huqq#1{,,{\color{gray}#1}''}

\def\paragraph#1{\par\bigskip\textbf{#1.}}

\begin{document}

\title{\huazlogo\\ The \huaz\ package\\{\large v2.1 (2024/05/05)}}
\author{Tibor Tómács\\
  {\normalsize\href{email:tomacs.tibor@gmail.com}{\nolinkurl{tomacs.tibor@gmail.com}}}}
\date{}
\maketitle

\begin{otherlanguage}{english}
\begin{abstract}
There are two definite articles in Hungarian, ``a'' and ``az'', depending on the first sound of the word that follows. If the word begins with a vowel sound, the definite article is ``az'', otherwise it is ``a''.

The \huaz\ package helps the user to automatically insert the correct definite article for cross-references and other commands containing text.
This way, if the number or text changes, the definite articles will change accordingly.

The documentation of the \huaz\ package is in Hungarian, as it is assumed that only Hungarian-speaking users are interested.
\end{abstract}
\end{otherlanguage}

\section{Bevezetés}

A magyar nyelvben a határozott névelő egy szó előtt aszerint \huqq{a} vagy \huqq{az}, hogy a szó kiejtve mássalhangzóval vagy magánhangzóval kezdődik.
Például \huqq{a szék} vagy \huqq{az asztal}.
Ez egyszerű szabály, de írásban összetett vizsgálatot igényel.
Itt felsorolunk néhány nehézséget:

\begin{itemize}
\item
Ha oldalszámra akarunk hivatkozni, akkor a \code|\pageref| parancsot szoktuk használni.
Ha ez elé kell határozott névelőt rakni, akkor nem mindegy, hogy mi az oldalszám.
Például \huqq{az~1.~oldal}, \huqq{a~2.~oldal}, \huqq{az~5.~oldal}, \huqq{a~10.~oldal}.
Így egyáltalán nem biztos, hogy az ,,\code|a \pageref{!<kulcs>!}|'' kód megfelelő eredményt ad.
Hasonló a probléma minden kereszthivatkozás esetén (\code|\ref|, \code|\pageref|, \code|\eqref|, \code|\cite|).

\item
Az is fontos, hogy egy kifejezés római szám vagy sem.
Például \huqq{az~V.~fejezet}, ha V római szám, azaz 5 a jelentése.
Ugyanakkor \huqq{a~V.~fejezet}, ha V betűt jelöl vagy alfanumerikus szám esetén a 22 értéket (V az angol ábécében a 22.~betű).

\item
Néhány mássalhangzó speciális tulajdonságú.
Például \huqq{a Magyar Közlöny} de \huqq{az M betű}; \huqq{a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság} de \huqq{az Ny betű}; stb.
\end{itemize}

Először megemlítünk két eddigi megoldást a határozott névelők automatikus kezelésére, kiemelve azok hibáit és hiányosságait.

\subsection{A \texttt{magyar.ldf}}

Egyik lehetőség a \code{babel} csomag \code{magyar} opcióját beállító \code{magyar.ldf} fájl használata.
Ennek teljes dokumentációja elérhető innen: \url{https://math.bme.hu/latex/magyarldf-doc.pdf}. 

Az ebben definiált \code|\az|, \code|\aref|, \code|\apageref|, \code|\acite|, stb.~parancsok alapvetően jól használhatóak, de van néhány fontos hiba, melyek a \huaz\ csomag megírását motiválták:

\begin{itemize}
\item
Az \code|\eqref| parancsnak nincs névelős verziója.
Helyette az \code|\aref({!<kulcs>!})| használható, de ez dőlt betűs környezetben nem álló betűs eredményt ad, mint az \code|\eqref| esetében.
Másik lehetőség, ami ezt a problémát megoldja, az \code|\az{\eqref{!<kulcs>!}}| parancs.
Ugyanakkor egyik megoldás sem kezeli a római számozású vagy a \code|\tag| paranccsal címkézett egyenleteket.

\item
Az \code|\az{\ref{!<kulcs>!}}| és \code|\az{\pageref{!<kulcs>!}}| nem kezeli a római számozású hivatkozásokat. 

\item 
Az előző hiba akkor is fennáll, amikor az \code|\az| parancsban egy római számmal kezdődő szöveg van.
Például \code|\az{V.~osztály}| eredménye \huqq{a V.~osztály}.

\item
Amennyiben nem kereszthivatkozáshoz, hanem egy szöveghez, vagy valamilyen szöveget tároló parancshoz kell automatikus névelő, akkor az ékezetes betűket \texttt{UTF-8} kódolás esetén rosszul detektálja, mivel azok nem egy, hanem több bájton vannak kódolva, amit a \code{magyar.ldf} nem vesz figyelembe.
Ezért például \code|\az{ágy}| eredménye \huqq{a ágy}, mert nem betűként érzékeli az \huqq{á} betűt, így azt sem tudja, hogy ez magánhangzó.
Meglepő módon \code|\az{száz}| eredménye \huqq{az száz} is rossz.
Ennek oka, hogy számára az \huqq{á} nem betű, ezért az \huqq{sz} betűt különállónak tekinti, ami elé valóban \huqq{az} kell.

\item
Például \code|\az{\textbf{N betű}}| esetén a \code|\textbf| parancs megzavarja a szó betűinek detektálását, így a névelő helytelenül \huqq{a} lesz.
\end{itemize}

\subsection{A \texttt{nevelok} csomag}

A \code{nevelok} csomag szintén a határozott névelők automatikus beillesztéséhez készült.
Nem kezeli az ékezetes betűk semmilyen formáját és sok esetben ad kereszthivatkozásoknál rossz névelőt, ugyanis közvetlenül a \code|\ref| és \code|\pageref| parancsokat vizsgálja, amelyek nem kifejthetőek. 
Ezért ennek a csomagnak a jelenlegi verzióját nem szabad használni!

\subsection{A \texorpdfstring{\huaz}{huaz} csomag célja és működése}

A \huaz\ csomag segíti a felhasználót abban, hogy a kereszthivatkozásokhoz és szöveget tartalmazó parancsokhoz automatikusan beszúrja a megfelelő határozott névelőt.
Így ha ezek változnak, akkor a határozott névelők is megfelelően változnak. 

Fontos cél volt ezt úgy megtenni, hogy a \code{magyar.ldf} és a \code{nevelok.sty} hibáit és hiányosságait korrigálja illetve pótolja.

A \huaz\ csomag a következő esetekben illeszt az adott szöveg elé \huqq{az} névelőt:

\begin{enumerate}
\item
Az első betű magánhangzó (legyen az kis- vagy nagybetű, ékezetes vagy sem, magyar vagy sem, \texttt{UTF-8}, \texttt{ISO-8859-2} karakterrel vagy ékezet paranccsal megadva).

\item
Az első betű olyan kis vagy nagy mássalhangzó, amit önmagában kiejtve magánhangzóval kezdünk (például F, L, M, stb.) míg a második karakter (ha van) nem betű, hanem szám, írásjel vagy szóköz.
Például \huqq{M-10}.
Ide soroltunk néhány nem magyar ékezetes mássalhangzót is.
Például \huqq{Ň.1}.

\item
Az első két karakter egy olyan kis vagy nagy kétjegyű mássalhangzó, amit önmagában kiejtve magánhangzóval kezdünk (például NY, LY, SZ, stb.) míg a harmadik karakter (ha van) nem betű, hanem szám, írásjel vagy szóköz.
Például \huqq{SZ betű}.

\item
Az első karakter 5.

\item
1, 4, 7 vagy 10 jegyű számmal kezdődik és az első számjegy 1 (egy, ezer, egymillió, egymilliárd).
\end{enumerate}

Ha a szó elején található karakterek római számként is értelmezhetőek, akkor megválasztható, hogy azt konvertálja arab számra és a névelőt ahhoz határozza meg vagy sem. Például \huqq{V. emelet} esetén.

\section{A \texorpdfstring{\huaz}{huaz} csomag használata}

A \huaz\ csomagot a szokott módon kell betölteni:

\huazcmd|\usepackage{huaz}|

Kompatibilis a \code{latex}, \code{pdflatex}, \code{xelatex} és \code{lualatex} fordítókkal is.
A \code{latex} és \code{pdflatex} fordítóval a következő betöltés megfelelő:

\begin{examplelst}
\documentclass{article}
\usepackage[T1]{fontenc}
\PassOptionsToPackage{defaults=hu-min}{magyar.ldf}
\usepackage[magyar]{babel}
\usepackage{huaz}
\begin{document}
 ...
\end{document}
\end{examplelst}

Az ékezetes betűket \texttt{UTF-8} (\code{utf8}) és \texttt{ISO-8859-2} (\code{latin2}) kódolású forrásfájl esetén, illetve ékezet parancsokkal (\code|\'|, \code|\"|, \code|\H|, stb.) is jól kezeli.

A \code{hyperref} csomaggal is kompatibilis, így az is betölthető a \huaz\ mellé.

A \code{magyar.ldf} \code{defaults=hu-min} opciója bekapcsol néhány olyan opciót is, amely elérhetővé teszi a saját automatikus névelőparancsait.
Ha ezeket a \huaz\ csomag használata esetén ki akarja kapcsolni, akkor a
\begin{examplelst}
\PassOptionsToPackage{defaults=hu-min}{magyar.ldf}
\end{examplelst}
sor helyett használja a következőt:
\begin{examplelst}
\PassOptionsToPackage{
  defaults=hu-min,
  az=no,
  shortrefcmds=no,
  hunnewlabel=no
  }{magyar.ldf}
\end{examplelst}
Ezt nem kell feltétlenül megtenni, mert a \huaz\ csomag átdefiniálja a \code{magyar.ldf} névelőparancsait függetlenül attól, hogy a \code{babel} előtt vagy után töltötte be.

A \code{xelatex} és \code{lualatex} fordítók esetén \code{babel} helyett a
\begin{examplelst}
\usepackage{polyglossia}
\setdefaultlanguage{hungarian}
\end{examplelst}
is használható.

A \huaz\ csomag felhasználja az \code{xstring}, \code{refcount} és \code{iftex} csomagok szolgáltatásait, így ezek is betöltődnek.
Felhasználásra kerül néhány 2021. október 10-én bevezetett változás a \LaTeX\ kerneljében, így csak az ezután telepített rendszereken működik megfelelően a csomag.

\subsection{Parancsok}

\huazcmd|\az{!<szöveg>!}|

A \code|!<szöveg>!| elé a megfelelő határozott névelő kerül kisbetűs alakban.
Ha a \code|!<szöveg>!| római számként is értelmezhető (pl.~\huqq{XII}), esetleg azt írásjel vagy szóköz követi (pl.~\huqq{XII.A}), akkor a névelő az arab megfelelőjéhez igazodik.
Például
\begin{examplelst}
Idén \az{V.B}~osztály rendezi a farsangot.
\end{examplelst}
eredménye \huqq{Idén az~V.B~osztály rendezi a farsangot.}.
De
\begin{examplelst}
\az{VB}, \az{V4}
\end{examplelst}
eredménye \huqq{a~VB, a~V4} lesz, mert V után betű illetve szám következik, ezért nem 5-nek, hanem V betűnek értelmezi mindkét esetben.

A \code|!<szöveg>!| lehet szöveget tároló parancs is.
Például
\begin{examplelst}
\newcommand{\osztaly}{V.B}
Idén \az{\osztaly}~osztály rendezi a farsangot.
\end{examplelst}
eredménye \huqq{Idén az~V.B~osztály rendezi a farsangot.}.

A \code|!<szöveg>!| tartalmazhat szövegformázó parancsokat is (bővebben lásd \az{\ref{subsec-ignoralt-parancsok}}.~alszakaszban).
Például
\begin{examplelst}
\newcommand{\osztaly}{V.B}
Idén \az{\textbf{\osztaly}}~osztály rendezi a farsangot.
\end{examplelst}
eredménye \huqq{Idén az~\textbf{V.B}~osztály rendezi a farsangot.}.

A \code|!<szöveg>!| lehet kereszthivatkozás is.
Például
\begin{examplelst}
\section{Cím}\label{seca}
\section{Cím}\label{secb}
\az{\ref{seca}}.~szakaszban,
\az{\textbf{\ref{secb}}}.~szakaszban
\end{examplelst}
eredménye \huqq{az~1.~szakaszban, a~\textbf{2}.~szakaszban}.

Ha a \code{section} számláló kiírása római számozásra van állítva a
\begin{examplelst}
\renewcommand{\thesection}{\Roman{section}} 
\end{examplelst}
paranccsal, akkor az előző kód eredménye \huqq{az I. szakaszban, a \textbf{II}. szakaszban}.

\subsubsection*{Korlátozások}

\begin{enumerate}
\item
A \code|!<szöveg>!| elején a \code|\ref|, \code|\ref*|, \code|\pageref|, \code|\pageref*|, \code|\eqref|, \code|\refeq| kereszthivatkozásokkal működik helyesen.
Az \code|\eqref| az \code{amsmath}, a \code|\refeq| pedig a \code{mathtools} csomaggal van definiálva.

\item
A \code|!<szöveg>!| elején a \code|\cite| jól működik a  \code{natbib} csomaggal és \code{bibtex} esetében is.

A \code{biblatex} csomaggal a \code|\cite|, \code|\citeauthor|, \code|\textcite|, \code|\citeyear| akkor működik jól, ha a \code{style} vagy \code{citestyle} opciók értéke:

\code{numeric}\\
\code{numeric-verb}\\
\code{alphabetic}\\
\code{alphabetic-verb}\\
\code{authoryear}

Akkor is jól működik, ha nem adjuk meg a \code{style} illetve \code{citestyle} opciók egyikét sem.

\item
A pdf vázlatfájába nem lehet \code|\az| paranccsal szöveget beilleszteni.
Tehát például a következő kód nem ad helyes vázlatfát, ha \code{hyperref} vagy \code{bookmark} csomagot használ (bár a cím a szövegben, fejlécben és a tartalomjegyzékben jól fog megjelenni).
\begin{examplelst}
\section{...\az{\ref{sec}}...}
\end{examplelst}
A problémát a később ismertetett \code|\azsaved| illetve \code|\aznotshow| parancsokkal lehet megoldani.
\end{enumerate}

\huazcmd|\az*{!<szöveg>!}|

Ugyanaz mint a \code|*| nélküli esetben, de ekkor csak a névelő kerül kiírásra.
Például, ha az \code{amsmath} és \code{hyperref} csomagok használata mellett szeretnénk egy link nélküli egyenlethivatkozást, akkor ezt (mivel nincs \code|\eqref*| definiálva) például így tehetjük meg:
\begin{examplelst}
\begin{equation}\label{eq}
a=b
\end{equation}
\emph{Lásd \textup{(\ref*{eq})} egyenletet!}
\end{examplelst}
Szebb lenne a mondat határozott névelővel a képlet száma előtt, de most nem ad feltétlenül helyes eredményt az
\begin{examplelst}
\az{\textup{(\ref*{eq})}}
\end{examplelst}
kód, mert az első karakter a \code{(} jel lesz, és nem a képlet száma.
Így minden esetben \huqq{a} lesz a névelő.
Ezt a következő módon javíthatjuk:
\begin{examplelst}
\az*{\ref{eq}} \textup{(\ref*{eq})}
\end{examplelst}

\huazcmd|\azv{!<szöveg>!}|

Ugyanaz mint az \code|\az{!<szöveg>!}|, de ha a \code|!<szöveg>!| elején római számként értelmezhető karakterek vannak, akkor a névelő nem az arab megfelelőjéhez igazodik, hanem mint egyszerű karakterekhez.
Például
\begin{examplelst}
\renewcommand{\thesection}{\Alph{section}}
\setcounter{section}{21}
\section{Cím}\label{sec}
\az{\ref{sec}}.~szakaszban, \azv{\ref{sec}}.~szakaszban
\end{examplelst}
eredménye \huqq{az V.~szakaszban, a V.~szakaszban}, mert az első esetben a V betűt római számként értelmezte, a második esetben pedig nem.
Mivel most alfanumerikus számra van beállítva a \code{section} számláló, ezért a második eset a jó.

\huazcmd|\azv*{!<szöveg>!}|

Ugyanaz mint a \code|*| nélküli esetben, de ekkor csak a névelő kerül kiírásra.

\huazcmd|\Az{!<szöveg>!}|\\
\huazcmd|\Az*{!<szöveg>!}|\\
\huazcmd|\Azv{!<szöveg>!}|\\
\huazcmd|\Azv*{!<szöveg>!}|

Ugyanaz, mint a kis \code{a} betűvel kezdődő parancsok, de ekkor a határozott névelő nagybetűvel kezdődik, ami mondatok elején szükséges.
Például
\begin{examplelst}
\section{Cím}\label{sec}
\Az{\ref{sec}}.~szakaszban \dots
\end{examplelst}
eredménye \huqq{Az 1.~szakaszban \dots}.

\huazcmd|\azsaved|

Az előző parancsok bármelyikét használva, generálódik egy kifejthető \code|\azsaved| parancs.
Ennek eredménye az a határozott névelő amelyik a szó elé kell.

Amikor \code{hyperref} vagy \code{bookmark} csomagot használ, akkor (ahogyan azt korábban említettük) a következő kód esetén a cím, fejléc, tartalomjegyzék rendben lesz, de a pdf vázlatfája nem:
\begin{examplelst}
\section{\Az{\ref{sec}}...}
\end{examplelst}
Ez az \code|\azsaved| paranccsal a következő módon oldható meg:
\begin{examplelst}
\section{\texorpdfstring {\Az*{\ref{sec}}} {\azsaved}
         \ref{sec}...}
\end{examplelst}
Ekkor a vázlatfába az
\begin{examplelst}
\azsaved \ref{sec}...
\end{examplelst}
kód kerül, ami már helyes eredményt ad.

\huazcmd|\aznotshow|

Az előző probléma a \code|\texorpdfstring| helyett ezzel a paranccsal egyszerűbben is megoldható.
Ugyanis ezt helyezve az \code|\az| (vagy bármelyik verziója) elé, az eredmény nem jelenik meg, csak az \code|\azsaved| generálódik le a megfelelő határozott névelővel.
Így
\begin{examplelst}
\aznotshow\Az{\ref{sec}}
\section{\azsaved \ref{sec}...}
\end{examplelst}
szintén helyes eredményt ad a vázlatfában is.

\huazcmd|\azseparator{!<kód>!}|

Ezzel lehet megadni, hogy a határozott névelő és a \code|!<szöveg>!| mivel legyen elválasztva.
Alapértelmezetten ez a törhetetlen normál méretű szóköz, ami 
\begin{examplelst}
\azseparator{~}
\end{examplelst}
módon lett beállítva.
Ha át akarjuk állítani például törhető szóközre akkor ez 
\begin{examplelst}
\azseparator{ }
\end{examplelst}
módon tehető meg.

\subsection{Rövidítések}

A \code|\ref|, \code|\ref*|, \code|\eqref|, \code|\refeq|, \code|\pageref|, \code|\pageref*|, \code|\cite| kereszthivatkozások elé nem csak az előbbi parancsokkal tehetünk határozott névelőt, ugyanis mindegyiknek van egy rövidített egyparancsos verziója is:

\huazcmd|\aref{!<kulcs>!}  | $\equiv$ \code|\az{\ref{!<kulcs>!}}|\\
\huazcmd|\aref*{!<kulcs>!} | $\equiv$ \code|\az{\ref*{!<kulcs>!}}|\\
\huazcmd|\avref{!<kulcs>!} | $\equiv$ \code|\azv{\ref{!<kulcs>!}}|\\
\huazcmd|\avref*{!<kulcs>!}| $\equiv$ \code|\azv{\ref*{!<kulcs>!}}|

\huazcmd|\aeqref{!<kulcs>!}  | $\equiv$ \code|\az{\eqref{!<kulcs>!}}|\\
\huazcmd|\aveqref{!<kulcs>!} | $\equiv$ \code|\azv{\eqref{!<kulcs>!}}|

\huazcmd|\arefeq{!<kulcs>!}  | $\equiv$ \code|\az{\refeq{!<kulcs>!}}|\\
\huazcmd|\avrefeq{!<kulcs>!} | $\equiv$ \code|\azv{\refeq{!<kulcs>!}}|

\huazcmd|\apageref{!<kulcs>!}  | $\equiv$ \code|\az{\pageref{!<kulcs>!}}|\\
\huazcmd|\apageref*{!<kulcs>!} | $\equiv$ \code|\az{\pageref*{!<kulcs>!}}|\\
\huazcmd|\avpageref{!<kulcs>!} | $\equiv$ \code|\azv{\pageref{!<kulcs>!}}|\\
\huazcmd|\avpageref*{!<kulcs>!}| $\equiv$ \code|\azv{\pageref*{!<kulcs>!}}|

\huazcmd|\acite[!<szöveg>!]{!<kulcs1>!,!<kulcs2>!,!...!}  | $\equiv$ \code|\az{\cite[!<szöveg>!]{!<kulcs1>!,!<kulcs2>!,!...!}}|\\
\huazcmd|\avcite[!<szöveg>!]{!<kulcs1>!,!<kulcs2>!,!...!} | $\equiv$ \code|\azv{\cite[!<szöveg>!]{!<kulcs1>!,!<kulcs2>!,!...!}}|

A parancsok nevében az első \code{a} betű kicserélhető \code{A} betűre.
Ekkor a határozott névelő nagybetűvel kezdődik, ami mondatok elején szükséges:

\huazcmd|\Aref \Aref* \Avref \Avref*|\\
\huazcmd|\Aeqref \Aveqref|\\
\huazcmd|\Arefeq \Avrefeq|\\
\huazcmd|\Apageref \Apageref* \Avpageref \Avpageref*|\\
\huazcmd|\Acite \Avcite|

Például
\begin{examplelst}
\section{Cím}\label{seca}
\section{Cím}\label{secb}
\Aref{seca}.~és \aref{secb}.~szakaszokban
\end{examplelst}
eredménye \huqq{Az 1. és a 2. szakaszokban}.

\subsection{Ignorált parancsok}\label{subsec-ignoralt-parancsok}

Amikor a \huaz\ csomag megkeresi a megfelelő határozott névelőt, akkor a szövegben a következő parancsokat a nem szöveget tároló argumentumaikkal együtt (ha van) figyelmen kívül hagyja:

\begin{multicols}{4}
\code|\bfseries|\\
\code|\color|\\
\code|\emph|\\
\code|\em|\\
\code|\enquote|\\
\code|\fbox|\\
\code|\fontencoding|\\
\code|\fontfamily|\\
\code|\fontseries|\\
\code|\fontshape|\\
\code|\fontsize|\\
\code|\footnotesize|\\
\code|\framebox|\\
\code|\hbox|\\
\code|\href|\\
\code|\huge|\\
\code|\Huge|\\
\code|\itshape|\\
\code|\large|\\
\code|\Large|\\
\code|\LARGE|\\
\code|\lowercase|\\
\code|\makebox|\\
\code|\MakeLowercase|\\
\code|\MakeUppercase|\\
\code|\mbox|\\
\code|\mdseries|\\
\code|\negthinspace|\\
\code|\normalfont|\\
\code|\normalsize|\\
\code|\num|\\
\code|\rmfamily|\\
\code|\scriptsize|\\
\code|\scshape|\\
\code|\selectfont|\\
\code|\sffamily|\\
\code|\slshape|\\
\code|\small|\\
\code|\sscshape|\\
\code|\swshape|\\
\code|\textbf|\\
\code|\textcolor|\\
\code|\textit|\\
\code|\textmd|\\
\code|\textnormal|\\
\code|\textqq|\\
\code|\textrm|\\
\code|\textsc|\\
\code|\textsf|\\
\code|\textsl|\\
\code|\textssc|\\
\code|\textsw|\\
\code|\texttt|\\
\code|\textulc|\\
\code|\textup|\\
\code|\tiny|\\
\code|\told|\\
\code|\ttfamily|\\
\code|\ulcshape|\\
\code|\underline|\\
\code|\uppercase|\\
\code|\upshape|\\
\code|\usefont|
\end{multicols}

Emiatt lehetséges, hogy a következő kódok jól működnek:
\begin{examplelst}
\newcommand{\osztaly}{V.B}
Idén \az{\textbf{\osztaly}}~osztály rendezi a farsangot.
\end{examplelst}

\begin{examplelst}
\section{Cím}\label{sec}
\az{\footnotesize\ref{sec}}
\end{examplelst}

De ez is helyes eredményt ad:
\begin{examplelst}
\newcommand{\myfont}[1]{{\usefont{T1}{yv1d}{m}{n}#1}}
\newcommand{\osztaly}{V.A~osztály}
\az{\myfont{\osztaly}}
\end{examplelst}
Azért kapunk helyes eredményt, mert a \code|\myfont| kifejtésében található \code|\usefont| szerepel az előző listában. Ha a \code|\myfont| erős parancsként lett volna definiálva, akkor már nem működne megfelelően az előző kód (lásd később). Ebben az esetben a \code|\myfont| parancsot is fel kell venni a listára.

\huazcmd|\huazignorecmd[!<opció>!]{!<parancs>!}|

Az ignoráló listát ezzel lehet bővíteni.
A \code|!<parancs>!| helyére az ignorálandó parancsot kell írni az argumentumai és \code{*} nélkül.
Az \code|!<opció>!| \code{0} és \code{9} közötti egész szám lehet.
Amennyiben ezektől eltérő a beírt \code|!<opció>!|, akkor erre figyelmeztet a fordító.
A használata három esetre bontható.

\paragraph{1. eset}
%
Opció nélkül használva, a \code|!<parancs>!| a névelő megállapításakor törlődik, de az utána írt \code{*}, opció vagy argumentum nem.
Deklarációs parancsok esetén jól használható.
Például a \code|\tiny| parancs így lett besorolva a listába:
\begin{examplelst}
\huazignorecmd{\tiny}
\end{examplelst}
Ugyanez alkalmazható abban az esetben is, ha a \code|!<parancs>!|-nak nincs csillagos verziója sem opciója, továbbá az első \code|{ }| jelek közé írt argumentuma a figyelembe vett szöveg. Például a \code|\textrm| ilyen, ezért így lett besorolva:
\begin{examplelst}
\huazignorecmd{\textrm}
\end{examplelst}

A \code{shadowtext} csomag \code|\shadowtext| parancsa nincs a listában, ezért a következő kód eredménye hibás lesz:
\begin{examplelst}
\newcommand{\osztaly}{X.A~osztály}
\az{\shadowtext{\osztaly}}
\end{examplelst}
A listára
\begin{examplelst}
\huazignorecmd{\shadowtext}
\end{examplelst}
módon vehető fel, mert a \code|\shadowtext| parancsnak sem opciója sem csillagos verziója nincs, továbbá egyetlen argumentuma a szöveg.
Tehát a következő kód már megfelelően működik:
\begin{examplelst}
\huazignorecmd{\shadowtext}
\newcommand{\osztaly}{X.A~osztály}
\az{\shadowtext{\osztaly}}
\end{examplelst}
Megjegyezzük, hogy az előző eset így is megoldható:
\begin{examplelst}
\newcommand{\osztaly}{X.A~osztály}
\az*{\osztaly}~\shadowtext{\osztaly}
\end{examplelst}
Ha a \code|\shadowtext| az \code|\osztaly| definíciójában szerepel, akkor nem tudjuk megkerülni a \code|\huazignorecmd| használatát az előző módon:
\begin{examplelst}
\huazignorecmd{\shadowtext}
\newcommand{\osztaly}{\shadowtext{X.A~osztály}}
\az{\osztaly}
\end{examplelst}

\paragraph{2. eset}
%
Ha az \code|!<opció>!| \code{0}, akkor a \code|!<parancs>!| és az utána található első \code|{| jelig található kódok mindegyike ignorálódik a névelő megállapításakor.
Tehát például
\begin{examplelst}
\huazignorecmd[0]{\foo}
\end{examplelst}
esetén a
\begin{examplelst}
\foo{...} \foo*{...} \foo[...]{...} \foo*[...]{...}
\end{examplelst}
kódokban a 
\begin{examplelst}
\foo \foo* \foo[...] \foo*[...]
\end{examplelst}
mindegyike figyelmen kívül lesz hagyva a névelő megállapításakor.
A \code|\makebox| például
\begin{examplelst}
\huazignorecmd[0]{\makebox}
\end{examplelst}
módon lett besorolva, ezért például
\begin{examplelst}
\makebox[2cm][s]{szöveg}
\end{examplelst}
esetén a \code|\makebox[2cm][s]| rész törlődik és csak a \huqq{szöveg} lesz figyelembe véve.


Ha a formázó parancs erős, akkor a \code|\huazignorecmd| használata nem kerülhető meg még akkor sem, ha a listán szereplő parancsokkal épül fel.
Például
\begin{examplelst}
\huazignorecmd[0]{\myfont}
\DeclareRobustCommand{\myfont}[2][cmr]
  {{\usefont{T1}{#1}{m}{n}#2}}
\renewcommand{\thesection}{\myfont[yv1d]{\arabic{section}}}
\section{Cím}\label{sec}
\aref{sec}
\end{examplelst}
Ebben a példában nem hagyható el a \code{[0]}, mert a \code|\myfont|-nak van opciója.

\paragraph{3. eset}
%
Ha az \code|!<opció>!| \code{1} és \code{9} közötti egész szám, akkor a \code|\huazignorecmd| parancs a névelő megállapítása során  a \code|!<parancs>!|-ot és az utána következő első \code|{| jelig tartó kódokat ignorálja, továbbá ezután az első \code|!<opció>!| darab \code|{ }| jelek közé írt részeket szintén figyelmen kívül hagyja.
Tehát például
\begin{examplelst}
\huazignorecmd[1]{\foo}
\end{examplelst}
esetén a
\begin{examplelst}
\foo{...} \foo*{...} \foo[...]{...} \foo*[...]{...}
\end{examplelst}
kódok mindegyike figyelmen kívül lesz hagyva a névelő megállapításakor.
Például a \code|\textcolor| parancs
\begin{examplelst}
\huazignorecmd[1]{\textcolor}
\end{examplelst}
módon lett a listába sorolva, így a
\begin{examplelst}
\textcolor[RGB]{20,30,40}{szöveg}
\end{examplelst}
parancsban a 
\begin{examplelst}
\textcolor[RGB]{20,30,40}
\end{examplelst}
kódrész ignorálva lesz, és csak a ,,\code{szöveg}'' kerül vizsgálatra a névelő megállapításakor.
Ha a
\begin{examplelst}
\huazignorecmd[2]{\foo}
\end{examplelst}
parancsot használjuk, akkor a
\begin{examplelst}
\foo{...}{...}      \foo*{...}{...} 
\foo[...]{...}{...} \foo*[...]{...}{...}
\end{examplelst}
kódok mindegyike figyelmen kívül lesz hagyva a névelő megállapításakor.
Például a \code|\fontsize| parancs
\begin{examplelst}
\huazignorecmd[2]{\fontsize}
\end{examplelst}
módon lett a listába sorolva, így a
\begin{examplelst}
\fontsize{14pt}{14pt} 
\end{examplelst}
parancs figyelmen kívül lesz hagyva a névelő megállapításakor.

\subsection{A kereszthivatkozások kifejthető verziói}

Ha a szöveg elején kereszthivatkozás van, akkor a határozott névelő megállapítása előtt a kereszthivatkozás parancsát le kell cserélni annak kifejthető verziójára.
A \code{refcount} csomag két ilyen parancsot definiál:
A \code|\getrefnumber| a \code|\ref|, \code|\ref*|, \code|\eqref|, \code|\refeq| esetén
használható, a \code|\getpagerefnumber| pedig a \code|\pageref| és \code|\pageref*| esetén.

\huazcmd|\huazrefcmd{!<parancs>!}|

Ezzel a paranccsal elérhető, hogy a \code|!<parancs>!| helyére beírt parancsot és annak csillagos verzióját a határozott névelő megállapítása során a \code|\getrefnumber| paranccsal helyettesítse.

A \code|\ref|, \code|\ref*|, \code|\eqref|, \code|\refeq| parancsok így lettek besorolva a \huaz\ csomagban:
\begin{examplelst}
\huazrefcmd{\ref}
\huazrefcmd{\eqref}
\huazrefcmd{\refeq}
\end{examplelst}
Ezzel már az \code|\eqref*| és \code|\refeq*| is működne, de ezek a csillagos verziók nincsenek definiálva a csillag nélküli verziókat definiáló \code{amsmath} illetve \code{mathtools} csomagokban. Ezt mi is pótolhatjuk, amire \aref{subsec-eqref}.~alszakaszban láthatunk megoldást.

\huazcmd|\huazpagerefcmd{!<parancs>!}|

Ezzel a paranccsal elérhető, hogy a \code|!<parancs>!| helyére beírt parancsot és annak csillagos verzióját a határozott névelő megállapítása során a \code|\getpagerefnumber| paranccsal helyettesítse.

A \code|\pageref| és \code|\pageref*| parancsok így lettek besorolva a \huaz\ csomagban:
\begin{examplelst}
\huazrefcmd{\pageref}
\end{examplelst}

Ezekre láthatunk egy alkalmazást \aref{subsec-autoref}.~alszakaszban.

\subsection{Az \texttt{\textbackslash autoref} és \texttt{\textbackslash autopageref} parancsok}\label{subsec-autoref}

Ezeket a parancsokat a \code{hyperref} csomag definiálja.
Ezekkel hivatkozva egy címkére, nem csak a sorszám, hanem a sorszámozott egység neve (szakasz, alszakasz, oldal, stb.) is megjelenik link formájában.
Ezeknek léteznek csillagos verzióik is, melyeknek ugyanaz a hatásuk, de nem generálnak linket.

Magyar nyelvű dokumentumokban nem lehet közvetlenül alkalmazni, mert az angol szabály szerint \huqq{1.~szakasz} helyett \huqq{szakasz~1} lesz az eredménye a következőnek:
\begin{examplelst}
\section{Cím}\label{sec}
\autoref*{sec}
\end{examplelst}
A használatához először magyarosítani kell a következő kóddal a \code{hyperref} betöltése után a preambulumban:
\begin{examplelst}
\usepackage{regexpatch}
\makeatletter
\xpatchcmd{\HyRef@autosetref}{\HyRef@currentHtag}{}{}{}
\xpatchcmd{\HyRef@autosetref}{\null}
          {\null.~\HyRef@currentHtag}{}{}
\xpatchcmd*{\HyRef@testreftype}{~}{}{}{}
\makeatother
\RenewDocumentCommand{\autopageref}{sm}{%
  \IfBooleanTF{#1}
    {\pageref*{#2}.~oldal}
    {\hyperref[{#2}]{\pageref*{#2}.~oldal}}}
\end{examplelst}
Ezután már \huqq{1.~szakasz} lesz az eredmény.

Ha az így módosított \code|\autoref|, \code|\autoref*|, \code|\autopageref|, \code|\autopageref*| parancsokhoz automatikus határozott névelőt szeretnénk, akkor írjuk be a következőket a \huaz\ betöltése után:
\begin{examplelst}
\huazrefcmd{\autoref}
\huazpagerefcmd{\autopageref}
\end{examplelst}
Ezután a következő kód eredménye \huqq{Az 1. szakasz az 1. oldalon kezdődik.} lesz:
\begin{examplelst}
\section{Cím}\label{sec}
\Az{\autoref*{sec}} \az{\autopageref*{sec}on} kezdődik.
\end{examplelst}

\subsection{Az \texttt{\textbackslash eqref*} és \texttt{\textbackslash refeq*} parancsok}\label{subsec-eqref}

A \code|\ref| és \code|\pageref| parancsoknak definiált a csillagos verziójuk is, amely alapesetben nem különbözik a normál verziótól, de a \code{hyperref} csomaggal használva a csillag nélküli verzió linket generál, míg a csillagos nem.

Az \code{amsmath} csomag által definiált \code|\eqref| a \code{hyperref} csomaggal együtt használva szintén generál linket, de ennek nincs definiálva csillagos verziója, így ekkor a link nélküli verzió nem érhető el közvetlenül.
További gond az ilyen link nélküli egyenlethivatkozás előtti automatikus névelő megadása.

Négy lehetséges megoldást mutatunk.

\begin{enumerate}
\item
A \code{NoHyper} környezet használatával:
\begin{examplelst}
\begin{equation}\label{eq}
a=b
\end{equation}
\emph{Lásd \begin{NoHyper}\aeqref{eq}\end{NoHyper}
      egyenletet!}
\end{examplelst}

\item
Az \code|\az*| parancs használatával:
\begin{examplelst}
\begin{equation}\label{eq}
a=b
\end{equation}
\emph{Lásd \az*{\ref{eq}} \textup{(\ref*{eq})}
      egyenletet!}
\end{examplelst}

\item
Az \code|\eqrefstyle| parancs definiálásával és a \code|\huazignorecmd| paranccsal, amely az előzőnek egy kényelmesebben használható verziója:
\begin{examplelst}
\makeatletter
\newcommand{\eqrefstyle}[1]{\textup{\tagform@{#1}}}
\makeatother
\huazignorecmd{\eqrefstyle}

\begin{equation}\label{eq}
a=b
\end{equation}
\emph{Lásd \az{\eqrefstyle{\ref*{eq}}} egyenletet!}
\end{examplelst}

\item
Ebben az esetben definiáljuk az \code|\eqref| csillagos verzióját (az \code{amsmath} betöltése után), amely nem generál linket a \code{hyperref} csomaggal együtt használva:
\begin{examplelst}
\makeatletter
\DeclareDocumentCommand{\eqref}{ s m }{%
  \textup{\tagform@{%
    \IfBooleanTF{#1}{\ref*{#2}}{\ref{#2}}%
  }}%
}
\makeatother
\end{examplelst}
Ezután a
\begin{examplelst}
\begin{equation}\label{eq}
a=b
\end{equation}
\emph{Lásd \az{\eqref*{eq}} egyenletet!}
\end{examplelst}
kód helyes eredményt ad, mert a \huaz\ csomagban nem csak az \code|\eqref|, hanem az \code|\eqref*| is a kifejthető \code|\getrefnumber| parancsra lesz kicserélve a határozott névelő meghatározásánál.
\end{enumerate}

Ugyanez a probléma a \code{mathtools} csomag által definiált \code|\refeq| és a \code{hyperref} csomag együttes használata esetében.

Az előző négy megoldás mindegyikét lehet alkalmazni megfelelő módosításokkal:
\begin{enumerate}
\item
A \code{NoHyper} környezet használatával:
\begin{examplelst}
\begin{equation}\label{eq}
a=b
\end{equation}
\emph{Lásd \begin{NoHyper}\arefeq{eq}\end{NoHyper}
      egyenletet!}
\end{examplelst}

\item
Az \code|\az*| parancs használatával:
\begin{examplelst}
\begin{equation}\label{eq}
a=b
\end{equation}
\emph{Lásd \az*{\ref{eq}} \textup{\ref*{eq}} egyenletet!}
\end{examplelst}

\item
A \code|\refeqstyle| parancs definiálásával:
\begin{examplelst}
\newcommand{\refeqstyle}[1]{\textup{#1}}

\begin{equation}\label{eq}
a=b
\end{equation}
\emph{Lásd \az{\refeqstyle{\ref*{eq}}} egyenletet!}
\end{examplelst}
Itt nincs szükség a \code|\huazignorecmd{\refeqstyle}| használatára.

\item
A \code|\refeq*| parancs definiálásával:
\begin{examplelst}
\DeclareDocumentCommand{\refeq}{ s m }{%
  \textup{%
    \IfBooleanTF{#1}{\ref*{#2}}{\ref{#2}}%
  }%
}
\end{examplelst}
Ezután a
\begin{examplelst}
\begin{equation}\label{eq}
a=b
\end{equation}
\emph{Lásd \az{\refeq*{eq}} egyenletet!}
\end{examplelst}
kód helyes eredményt ad, mert a \huaz\ csomagban nem csak a \code|\refeq|, hanem a \code|\refeq*| is a kifejthető \code|\getrefnumber| parancsra lesz kicserélve a határozott névelő meghatározásánál.
\end{enumerate}

\subsection{Parancsok átdefiniálása a határozott névelő megállapításakor}

A \code|\huazignorecmd|, \code|\huazrefcmd| és \code|\huazpagerefcmd| parancsok is a címben szereplő funkciót látják el, de speciális esetekben.
Ezek általánosított verziója a következő parancs:

\huazcmd|\huazdefcmd{!<átdefiniáló kód>!}|

Az \code|!<átdefiniáló kód>!| helyére egy parancsnak azt a definícióját kell írni, amelynek a határozott névelő megállapítása során kell érvényesülnie.
Felsorolunk néhány kódpárt, melyek ekvivalensek egymással:
\begin{examplelst}
\huazignorecmd{\tiny}
\huazdefcmd{\def\tiny{}}
\end{examplelst}

\begin{examplelst}
\huazignorecmd[0]{\makebox}
\huazdefcmd{\def\makebox#1#{}}
\end{examplelst}

\begin{examplelst}
\huazignorecmd[1]{\textcolor}
\huazdefcmd{\def\textcolor#1#{\@gobble}}
\end{examplelst}

\begin{examplelst}
\huazrefcmd{\ref}
\huazdefcmd{\def\ref#1#{\getrefnumber}}
\end{examplelst}

Alkalmazásként tekintsük a következő kódot, amely hibával fog fordulni:
\begin{examplelst}
\newcommand{\tananyag}{\LaTeX\ alapjai}
A mai óra anyaga \az{\tananyag}.
\end{examplelst}
A megfelelő eredményhez a \code|\LaTeX| parancsot át kell definiálni a névelő megállapításakor:
\begin{examplelst}
\huazdefcmd{\def\LaTeX{latex}}
\newcommand{\tananyag}{\LaTeX\ alapjai}
A mai óra anyaga \az{\tananyag}.
\end{examplelst}
Az eredmény \huqq{A mai óra anyaga a \LaTeX.} lesz.
\end{document}